Különösen enyhe volt a tél, korán érkezett a tavasz, március elején virágzásnak indult az aranycserje a ház előtt. A régi épületet ugyan lebontották, amikor a nagyi meghalt, új, mediterrán típusú házat építettek a helyére, de a bokrokat és a hátsó kertben lévő néhány gyümölcsfát érintetlenül hagyták. Az új otthon konyhaablaka nézett a napsárga bokorra, amely mellé nárciszokat és tulipánokat ültetett.
A veteményest már januárban megtervezte, részletes rajzot készített róla. A magokat egy internetes webáruházból rendelte, idén kicsit többet a szokottnál. Szívesen kísérletezett új fajtákkal, szerették a zöldséges ételeket, hely pedig volt bőven. Cukkiniből sárga és gömb alakú, padlizsánból a lila mellett csíkos is került a kosarába, a mángold sem maradhatott ki.
Régóta álmodozott magaságyá­sokról, de a férjét nehéz volt meggyőzni. Hiába érvelt, hogy a tökéletes táptalajban hatalmasra nő a paprika és a paradicsom, erősek és egészségesek a növények. Drága, és sok vele a munka, állította a férj. Végül abban maradtak, hogy nem ragaszkodnak a bolti, előre gyártott darabokhoz, megépítenek párat saját erőből, és ha beválik, a következő évben bővítenek. Tele van a fészer deszkákkal, bontott tégla is akad, majd azokat használják fel. A kiszáradt szilvafa ágait rakják legalulra, fűnyesedék, zöld hulladék és száraz falevél van bőségesen, tavaszra a komposzt is készre érik.
A kamasz fiaikra is ráfér egy kis kerti munka, addig sem a mobilt nyomkodják.
Két éve állították fel a komposztálókat, Dávid eleinte azokért sem lelkesedett. Tartott tőle, hogy ellepik a patkányok, szaga lesz, ami csak újabb konfliktushoz vezet a szomszéddal. Az első gyorsan megtelt, mert a barátnője is hozzájuk hordta a konyhai hulladékot, az al-
só réteget már ősszel szétszórta a kertben.
Emma egyik napról a másikra, a gyerekei hatására váltott környezettudatos életmódra, akkor kérte meg, csatlakozhatna-e az ő komposztprojektjéhez, hogy ne a panel szemetesét terhelje a zöldség- és gyümölcshulladékkal. Azóta szintet lépett, beltéri gilisztás komposztálót használ, de nagyobb családi ebédek, vacsorák alkalmával néha még áthoz egy szatyornyi zöldet. A két doboznyi gilisztát a horgászboltban vette, az internetes videók szerint ennyivel érdemes kezdeni. Ha minden a terv szerint alakul, pár hónap alatt remek komposztot gyártanak, csodálatosak lesznek a virágaim, mesélte. Amíg beáll a rendszer, lehetnek kisebb zökkenők, de ez nem tud elriasztani: órákig bújtam a netet, alaposan felkészültem mindenre. Egyébként a gyerekek is imádják, izgatottan figyelik a giliszták életét, még Lili sem undorodik tőlük. Észrevétlenül nevelem környezettudatosságra őket, miközben új dolgokat tanulnak.
A leanderek szabálytalan, rendszertelenül nyújtózkodó ágait minden évben visszavágta, hogy a növény könnyen kezelhető, formás bokorrá fejlődjön. A kaktuszokkal együtt, a pincében teleltek át, majd tavasszal kikerültek a ház elé, a teraszra. A fiúk hordták fel őket délután, morcogtak, hogy lemaradnak a meccsről.

A teljes írás ITT olvasható