Nem egy irodalomkedvelő és irodalomértő embertől hallottam már, hogy Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka c. regénye az egyik kedvenc olvasmánya. Ismerkedésem az írónő műveivel végül mégsem ezzel a regénnyel kezdődött. Négy évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy teszek végre egy próbát, de akkor csak a Szilánkok c. kötethez jutottam hozzá. Nehéz könyv volt: hatszáz oldalon, nagyon lassan bontakozó történet. Küzdöttem vele és végül csalódásként könyveltem el. De nem adtam fel: a 2017-ben megjelenő új regényt habozás nélkül megvettem. A Célia kellemes olvasmány volt, de ennél többet ettől a kötettől sem kaptam. Tavaly végre sikerült megszereznem az ikonikus regényt, s A kígyó árnyéka nálam is sikert aratott. Azóta is szívesen olvasom Rakovszky Zsuzsa írásait.

A Boldog vég Rakovszky Zsuzsa legfrissebb megjelenése, tavaly került a boltok polcaira. Egy novelláskötet tele életszagú, egyszerű, mégis komoly mondanivalóval bíró, inkább szomorú, mintsem szórakoztató történetekkel.

Az első, Piroska c. írás azonnal megfogott, ez lett a kedvencem. Bár eleinte úgy tűnik, egy középkorú pár sikertelen kapcsolatát dolgozza fel, végül egészen az ötvenes évekig nyúlik vissza. Megismerjük a pár férfi tagjának traumáktól súlyos gyerekkorát: a váratlanul özvegyen maradt anyára egy katonás, nyers nevelőnőt kényszerít a Rákosi-rendszer, kinek nevelési elvei szöges ellentétben állnak azzal, amit a kisfiú biztonságos családi környezetében megszokott. Az anya félti az állását, a megélhetését, nem mer szembeszállni Piroskával, aki nem csak a gyerekét nyomorítja meg lelkileg, de hatalmas, rendbe nem hozható törést okoz az eddig idilli anya-fiú kapcsolatban.

A címadó novella egy anya tragédiáját meséli el, miután fia huszonévesen disszidál. A fájó, váratlan elszakadás teljesen megnyomorítja az asszonyt, aki képtelen elengedni a fiút, akit egyedül nevelt fel.

Az égő sün, a Szerelem és a Büntetés párkapcsolatokról mesél, a Sorsjegy c. novella pedig egy elgondolkodtató, kicsit ugyan sablonos, de jól megírt történet egy antikváriumban dolgozó férfiről, aki befogad egy nehéz sorsú tizenéves lányt, s megkísérli jó irányba terelni annak életét.

A kötet közepére egy olyan novella került, mely teljesen kilóg a sorból. Goethe korába repítenek az írónő sorai. Anette, barátnőjének címzett leveleiben egy különös barátság bontakozásáról, majd annak hanyatlásáról mesél. Tanulságos novella arról, hogy egy házasság külső szemlélőjeként könnyen eshetünk abba a hibába, hogy mind a történéseket, mind a szereplőket rosszul ítéljük meg.

Rakovszky Zsuzsa novellái egy estés olvasmányok. Amikor egy rövid novella kevésnek bizonyulna, de szívesen megismernénk egy teljes történetet, érdemes ehhez a kötethez nyúlni. Aránylag hosszú írások, melyek pont annyi időt kérnek tőlünk, hogy kiránthassanak hétköznapjaink valóságából, és kellőképpen el tudjunk merülni bennük. Így, miután egy-egy novellát magunkévá téve becsuktuk a könyvet, egészen biztosan nem marad hiányérzetünk. Szép stílusban megírt, realisztikus történetek ezek, melyek keserű hangvételük ellenére remek olvasmányélményt nyújtanak.

Azt gondolom, mindenképpen érdemes Rakovszky Zsuszát olvasni.