A férfi az asztalnál ül, nézi a nőt: ki ez az idegen, és miért nem főz ma sem vacsorát? Ismeri minden mozdulatát, a szokásait, a mániáit, tudja, mi hozza ki a sodrából, azt is, hogy utálja a focit és megőrül a görög salátáért. Időnként mégis azt érzi, hogy egy idegenhez tér haza nap mint nap, hogy már régóta fogalma nincs, mi jár a felesége fejében.

 Egy ideje nem mesél már a vágyairól, eltemetett magában mindent, amiért valaha rajongott. Folyton fecseg, de csak jelentéktelen dolgokról beszél: hogy a kolléganője új kocsit kapott a férjétől a szülinapjára, a barátnője meg úgy döntött, elhagyja a párját egy harmincéves jógaoktató miatt. De arról egy szó sem esik, az ő házasságuk milyen irányba tart. Hogy szereti-e még, vagy csak a megszokás tartja még mellette. Fiatalon bezzeg mindenért lelkesedett! Túrázni akart meg világot látni, megtanulni szalszázni, gasztroblogot indítani. Akkoriban még tele volt tervekkel. Főzni is szeretett.  
  Amikor megkérte a kezét, azt ígérte, hogy meleg ételt tesz elé mindennap, elkészíti az összes kedvencét. Most meg, ha szóvá teszi, hogy nincs vacsora, azzal vág vissza: tele a hűtő, egyél! Meg, hogy egy barátnője sem pazarolja főzésre az idejét, minden férjnek megfelel a hideg vacsora, mégis több megbecsülést kapnak, mint ő valaha is kapott.
  A férfi kinyitja a hűtőt, nézelődik, majd kivesz hat tojást, abból süt magának rántottát. Három kiflivel talán elég.
  – Mosogass el magad után, reggel nem lesz rá idő! – szól oda a nő, aztán beveszi magát a fürdőszobába. Teleengedi a kádat, a férfi evés közben azt hallgatja, milyen hosszan zubog a víz. Micsoda pazarlás, gondolja, aztán eszébe jut: a felesége talán készül valamire.
  Farkaséhes, mohón falja az ételt, sörrel öblíti le. Keserű szájízzel ugyan, de elmosogat, aztán beül a tévé elé. Váltogatja a csatornákat, néz egy kis focit, végül belefeledkezik egy krimibe. A nő sokáig marad a fürdőszobában, a férfi elalszik a tévé előtt. Mire felébred, a hálószobában már sötét van. Csalódottan lép a helyiségbe, jól sejtette, az éjjeliszekrényen a nő mellett ott fekszik a könyv. Biztosan őt várta, ki tudja meddig olvasott. Talán megkívánta végre az érintését. Talán szebben is alakulhatott volna az este. Talán…