A lakás csendes, a gyerek alszik, a nő az ablaknál áll, bámulja a kivilágított várost; a múlton mereng, a fiatalságán, a házasságuk első néhány évén. Milyen más volt akkoriban minden! Szórakozni jártak, barátokkal vacsoráztak, kirándultak, na és persze imádták a mozit. Nem volt hét, hogy ne ültek…

Jó néhány könyvet írtak már szerelmi háromszögekről, hűtlenségről, a vágy ellenállhatatlan erejéről. Könnyen azonosulunk a témával, hiszen a kísértés mindannyiunk életében ott van. Manapság aki kicsit is tudatos, fontosnak tartja, hogy folyamatosan dolgozzon magán. De vajon min múlik, hogy képesek…

A gyík sziklák alatt lakott,a napfény volt a mindene.Ki is feküdt sütkérezni,ha eljött az ideje.A gyík soha nem ebédelt,napsugarak hizlalták,Délben volt a legmelegebb,a lepkét akkor tálalták. Az erdei étkezdében,ha üresen állt néhány szék,Az állatok összesúgtak:most napoznak a gyíkék.

  Ez a könyv már csak azért is különleges a számomra, mert talán az egyetlen olyan olvasmány, amelyhez a film megnézése után kaptam kedvet. Általában fordítva történik: elolvasom a könyvet, majd ha emészthetőnek találom, megnézem a belőle készült filmet is. Nem tudom, milyennek láttam volna…